Milyen a Libra hangzásra gyakorolt hatása?
Elsőként egy éppen készülő hangfelvétel, a Varázsfuvola nyitányának félkész változatát tettem föl a 14 kg-os Sony CDP-XA50ES CD-játszóra, amelynek a friss élmény miatt eléggé fejemben van a hangzása. A Librára helyezett CD-játszóval dinamikusabb, levegősebb, frissebb a zene. Ellenpróbaként levettem a lejátszót a Libráról: ekkor tömbösebbé válik a hangzás, mindenekelőtt a mélyközép tartomány sínyli meg az alátét hiányát, zűrössé durvulnak a részletek, ezáltal az egész hangzás szomorú dünnyögéssé halványodik. Maradva a Varázsfuvolánál, ezután egy áriát hallgattam meg először Libra nélkül, majd segítségével. Nos, a tér (az Olasz Kultúrintézet akusztikai szempontból az egyik legjobb, nem csak Európában, de az egész világon) finomabb lesz, de ami még ennél is izgalmasabb: az énekes hangja jobban kiemelkedik a zengő térből.
Ritmikusabb zenére váltva, feszesebb, tisztább a hangkép Patricia Berber: Companion CD-je esetében is. Jim Anderson, a felvétel hangmérnöke egy beszélgetésünk során elmondta, hogy egy a stúdió-lépcsőházába felállított hangszóró és mikrofon segítségével a lépcsőház szolgált az énekhang zengetésére. Nos, gyenge CD-játszóval a felvétel valóban „lépcsőházas”. A Sonyval a Libra nélkül is kissé orrhangos az ének, ám Librán „úszva” tisztább lesz minden, az ének meg nem is hangossá, hanem dominánssá válik. A leglátványosabb változás azonban a bőgő esetében jelentkezett, a terjengős basszus hang (ez az egyik hibája a Sonynak) a Librával összekapja magát.
Gyakran éri vád – jogosan! – a tesztelőket, hogy csak komolyzenével és jazzel tesztelnek, Éppen ezért a Librát rock-muzsikával is kipróbáltam. Joe Zawinul: Sindicate albuma kőkemény rock, nos a Libra itt is működik! Feltisztul, izgalmasabb lesz a zene, a hangszerek jobban elkülönülnek, sőt karakteresebbé válnak.
Összegezve a Libra használatával CD-játszómmal plasztikusabbá, háromdimenziósabbá, és ami a legfontosabb, élőbbé, izgalmasabbá válik a zene. Ezzel szemben a Libra nélkül a zene a hangszórókból szól, visszatéve kinyílik a hangzás, a zene betölti a szobát. Minden hangszer sokkal jobban kihallható, megjönnek a fényei, kiteljesedik a hangzás. (Olcsóbb készülékkel is kipróbáltam, itt is hallható a hatása: a dünnyögős hangzás helyett „támadósabb”, frissebb hangképet kapunk.
Matók István
Fizikus magyarázata hogyan működik a termék:
"Tény, hogy a kis felületre pontszerűen sugárzó hangforrások
csaknem egyszerre küldenek ki sűrűsödési és ritkulási hullámokat.
Légnemű és cseppfolyós közegben a nyomási hullámok a
részecskéknek csupán a terjedés irányában végzett mozgását hozzák
létre; teljesen más a helyzet szilárd testek esetében, ahol a
rugalmasság nemcsak az összenyomhatósággal, hanem az ún. nyírási
erőkkel is összefüggésbe kerül. Szilárd testekben ezért a fentebb
említett hosszanti hullámok mellett haránt-, torziós-,hajlítási és felületi
hullámok is keletkezhetnek, s ezeknek más más a sebességük.
Bármelyik fajta hullámformában rezeg is egy szilárd test (pl. CD-játszó,
erősítő, hangfal stb.) ha rezgéseit levegőnek adja át úgy a hang
nyomáshullámok formájában terjed. Azonban, ha egy másik szilárd test
veszi át úgy az képes az "elcsatolásra" azaz a rezgéseket csupán egy
irányba hajlandó továbbítani. Ha ez egy anizotróp anyag (pl.üveg!),
úgy kristályszerkezete miatt a rezgéseket csupán egy irányba hajlandó
vezetni, mivel a kristályrácsban haladva a a rácspontok távolsága egy
irányba haladva azonos (ún. "identitási periódusuk" azonos), így
képesek teljesen elhatárolódni, "elcsatolódni" az oldalirányú nyíró- és
torziós erőktől. Az izotróp anyag esetén a rezgések gömbszerűen
terjednek, míg anizotróp anyagnál ez pontszerű, így az üveg esetében
a vertikális (azaz csupán a felülről támadó) rezgéshullámok átjutva az
üveg izotróp kristályszerkezetén torzulás nélkül, de csak pontszerű
formában juthatnak tovább. Ez a rezgés terjedés más, más szilárd
testek esetében; így kemény kerámiában 9.000 m/sec, természetes
kőzetekben 7-8.000 m/sec ezután következnek az egyes fémek és fák
(5-6.000 m/sec), érdekes, hogy aranyban és platinában aránylag
lassan terjed a hang. Más a hang hosszanti és más a tágulási és
haránt terjedési sebesség szilárd testek esetében, s itt az üveg másik
nagy előnye, hogy a legjobb benne a hosszanti terjedési sebesség
(9.760 m/sec), míg pl. bazalt esetében ez 7.900 m/sec, márvány esetén
8.150 m/sec és pl. gumi esetén ez csupán 1470 m/sec, emellett az
üvegben a legrosszabb a haránt terjedés, csupán 2100, míg bazaltban
3200, parafában 2800, porcelánban 3120 és márványban 3300 m/sec.
Tehát a hatás kettős, az anizotróp üveg, kristályszerkezete miatt az
egy ponton ható rezgést (CD-játszó, erősítő, hangfal, külső környezeti
visszaverődések stb.) egyetlen hosszanti rácspont - irányban vezeti,
emellett ez a rezgés terjedési sebesség üvegben hosszanti irányban a
legkedvezőbb, tágulási- és harántirányban a legrosszabb, ami szintén
erősíti az elcsatolási effektus lényegét. A szilárd testekben (üveg) az
energia belső súrlódással és hővezetéssel vész el, emellett veszteség
lehet a belső egyenetlenségeken való szóródás is. Emiatt szilárd
testek esetén a rezgéselnyelés a frekvenciával egyenes arányban - és
nem négyzetesen - növekszik! Pl. 100 Hz frekvenciájú rezgés az
elmélet szerint vasban 0.1 dB csillapítással terjed, míg gumiban ez a
csillapítás 0.4 dB csupán. Az anizotróp üveg csillapítása jobb, mint a
vasé (0.05 dB) , ami méginkább növeli az elcsatolási effektus erejét."
Azt hiszem mindez eléggé meggyőző nekünk jófülű HiFistáknak, hogy
amit hallunk arra az igazán okosok több magyarázatot is adtak!
Véleményem szerint azonban a lényeg, hogy a LIBRA igenis
hatékonyan működik és jótékony hatása valamennyi általam eddig
hallott mozgó "szilárd test" alatt egyértelműen bizonyítható füllel is!
Végül is, ha leülünk zenét hallgatni elsősorban a fülünk és a
testünk "érzi" azt, ami alapján megítélünk egy rendszert. Ha ezt még
alá is támasztják fizikai adatok az is jó, de ha nem akkor is a lényeg -
szerintem - az, hogy tetszik az amit hallok, vagy nem.
Ennyiben - és nem kevésben - foglalnám össze a LIBRÁval kapcsolatos
információimat."
Baráti és zenerajongói üdvözlettel és köszönettel: Dr. László István.
